2017. augusztus 30., szerda

On Sai és a könyvek | Interjú

Egyik író sem születik pennával a kezében, és nem is keménykötésű könyvekből tákolják a kiságyukat. Vagy mégis?

Ezúttal On Sai írónőt (akinek a könyveit megvásárolhatjátok itt >>> LINK) kérdeztem az olvasási szokásairól... és sok minden másról is :)


1. Milyen stílusú könyveket olvasol?

Ha egy könyv első oldala felkelti a figyelmemet, akkor mindegy a témája, stílusa, borítója. Nálam már kamaszként is jól megfért Freud írásai mellett Moldova, Wass Albert, Tagore, Márai vagy épp az orosz sci-fi írók, és az orvosi krimik után bármikor kézbe vettem egy Kálnoky vagy Sík Sándor verseskötetet, de Marcus Aurelius írását is. Minden érdekel, a fejemben nincsenek kategóriák. Az egyetemi tankönyveket is imádom. Amúgy elolvasom a tűzvédelmi terveket, gyógyszerek leírását, fűnyíró használati utasítását. Tegnap a poroltókról olvasgattam. Én a Gutenberg-galaxis kalandora vagyok, a szó a lételemem.

2. A saját írásaid közül van kedvenced?

Mindig az, amit épp írok. Olyankor szerelmes vagyok a sztoriba.

Ami örök „első” marad, az a Scar kötet, meg a Szivárgó sötétség sorozat, hiszen emiatt tanultam meg írni, ez volt az a történet, amit másnak is el akartam mesélni. Mindenki agyamentnek tartott, hogy a szabad akaratról akarok írni, ráadásul sci-fit, ráadásul négy szereplővel, ami elég nehéz narrációs forma.

3. Hagytál már félbe könyvet/kéziratot? Vagy ez olvasási bűntény?

Az élet túl rövid, hogy rossz könyvekkel töltsük. Úgy vélem, az életidő a legértékesebb csereeszközünk, mert visszafizethetetlen. Mégsem állhatok oda az író elé, hogy kérem vissza azt a három órát az életemből…

 4. Melyik a kedvenc könyvmolyképzős könyved külföldi szerzőtől?

Nehéz kérdés, mert sokféle könyvet szeretek, de mondjuk, legyen Gail Carriger: Lélektelen. Többször olvastam, mindig felderít a humora.

5. Melyik a kedvenc könyved magyar szerzőtől?

Annyi jó magyar írónk van, nehéz választani. Az egyik Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása, ez szerintem egy vicces könyv, végre valaki, akinek van fekete humora. A másik Róbert Katitól a Szívből, színből, igazán. Annyira finoman ábrázol egy különös érzelmi helyzetet, hogy nagyon szerettem olvasni.

6. Volt már olyan könyved, amit legszívesebben átírtál volna?

Íróként úgy indultam, hogy életem első novellapályázatát megnyertem, és előadták négyen a novellát, ünnepélyesen, egy teremnyi ember előtt. Felolvasva azonnal előjött az összes hiba. Olyan sokkélmény volt, hogy ihaj. Aztán későbbi novella kapcsán azt is megéltem, milyen az, ha a szerkesztő csak egy szót javít, de megjelenés után szembeötlő stilisztikai hibák maradnak. Azóta megszoktam, hogy csak a tudásom legjavát adjam ki a kezemből. Szerintem a szerkesztőm a borogatást cseréli a homlokán, mire megszerzi tőlem a kéziratot. Viszont így megvan az az érzésem, hogy utólag nem bánok semmit, elégedett vagyok, mert tudom, az akkori tudásom legjavát adtam. Az írói tudás idővel nő. A Calderon első és második kötete között az olvasóknak egy év, de nekem öt év telt el. Nagyon erősen látszik a szókincsen, világépítésen, dramaturgián az eltelt idő, és erre büszke vagyok.

7. A rettegett pdf könyvekről mi a véleményed?

Hát, nem rettegek, egy se kergetett még meg sötét éjjeleken. J

A letöltések kapcsán kevert érzésem van. Bosszant, amikor valaki boldog-boldogtalannak elküldözgeti, és kioktat engem, az írót a saját szellemi termékemről. Ha már lop, csinálja csendben és diszkréten, ahogy egy jó zsebmetsző. Ami az olvasókat illeti, örülök, hogy ekkora az érdeklődés. Sokan letöltik, majd megveszik a könyveimet, mert úgy érzik, a polcukon a helye. Aztán két órát állnak dedikálásra várva, és elmesélik, hogy imádják. Ezek hatalmas élmények.

8. Milyen felületen a legkényelmesebb olvasnod? Papír, e-book, pdf, hangoskönyv vagy egyéb?

Mindig papíron olvastam, és el se tudtam képzelni, hogy elektronikusan is fogok. Aztán amikor szerkesztő lettem, a gépen zajlottak a lektorálások, elemzések, szerkesztések, és annyira megszoktam, hogy manapság a papírt retrónak, és nem elég interaktívnak érzem.

Szét is vált a dolog. Saját szórakozásomra papíron olvasok, letölteni se szoktam, míg a munka meg laptophoz, e-book olvasóhoz kötődik. Álommunkám van, otthon dolgozom, kiülök a kerti padra a napfényes délutánon, vagy elhasalok az ágyon, és úgy lektorálok.

9. Gyerekként sokat olvastál? Miféle könyveket? Újraolvasnád gyermeki kedvenceidet?

 Öt éves koromtól heti kétszer vittek könyvtárba. A családom nem értelmiségi, de az olvasás természetes része volt a mindennapoknak. 15 évesen lemértem, óránként száz oldal volt az olvasási sebességem. Nekem egy könyv egy délutánt jelentett. Mostanság, ha épp port törlök, előfordul, hogy belenézek egy gyerekkori kedvencbe, és elolvasom. Döbbenetes, hogy a régi csíkos könyvekben milyen erős szocialista ideológiai nevelés folyt. Akkoriban ez nem tűnt fel.

Nagyjából 7-8 ezer könyv után járhatok. Nálunk a vécében is vannak könyvek, ha valamit szeretnék, hogy elolvassanak a gyerekeim, ravaszul „ottfelejtem”. Magukat a könyveket nem gyűjtöm, általában 2-3 ezer van itthon, de cserélődnek. Csak pár verseskötethez, sci-fi könyvhöz, meg a pszichós és írástechnikai könyveimhez ragaszkodom.

10. Van írói példaképed?

Orson Scott Card. Sokan a Végjáték film miatt ismerik. Én is szeretem az Ender könyvsorozatot, de a Teremtő Alvin ciklust még jobban. Fiatal íróként nem csak az írásaiban megjelenő gondolatok, hanem a hatalmas irodalomszervező és oktatói szerepe is lenyűgözött. Mostanság öregszik, és sajnos fura fickó lett, így elég sok a botrány körülötte. Ha öregszem, gyanítom, én is fura leszek, szóval óvatosan ítélkezem.

11. Íróként szerinted fontos egy könyv borítójának kinézete? Van kedvenc könyvborítód?

Az olvasóknak nagyon fontos, hiszen az első benyomás a könyvesboltokban maga a borító. Nem mindegy, melyik könyv milyen köntösbe bújik. Nekem amúgy nem fontos, összesen egyetlen egy könyv volt, amit a borítója miatt vettem meg, ez pont a O.S.Card: A hetedik fiú. A régi kiadásban a fehér borítón egy letisztult kép látszott. Saját könyveimből mindnek szeretem a borítóját, nagyon-nagyon szépek lettek.

12. Olvastál valaha blogon történetet? Hogy tetszett?

Ritkán olvasok blogokon, inkább csak akkor, ha célirányosan az adott íróra vagyok kíváncsi. Volt, ami tetszett, vannak nagyon jó írások a neten.

13. Van, valamiféle különleges olvasói rutinod? (pl illatgyertya, valamilyen tea mellett stb)

Az olvasás olyan nekem, mint a lélegzés. Bárhol, bármikor, bármit. Nálam az illatgyertya, vagy a különleges tea inkább a meditatív imához, vagy az életút átgondolásához kötődik. Fontos, hogy az ember tudatában legyen az életének, legyen egy belső csendje, amiben örök jelen van, és kirajzolódik, honnan jön és hova megy, milyen értelmet ad a saját életének.

14. Ebben a rohanó világban hogy szakítasz időt az olvasásra?

Mármint két könyv között hogy szakítok időt a világra? Hát, néha útban van az emberiség…J Szerkesztő vagyok, így napi nyolc-tíz órát betűkkel foglalkozom. Általában az év első felében olvasok más könyveket, aztán nyáron írok, ilyenkor képtelen vagyok más világot befogadni, egyszerűen nem megy. Utána javítom a könyvemet, és ekkor már szakkönyveket előveszek. Majd az őszi időszakban annyit túlórázok, hétvégén rendezvényeket szervezek, vagy fellépek valahol, hogy örülök, ha az ágyig eljutok. December közepe után ez elcsendesül, és újra lelkesen olvasni kezdek. Imádok elhasalni a padlófűtéses padlón, és a karácsonyi fények alatt a fenyőillatban olvasni.

15. Olvastál valaha fanfictiont? Hogy tetszett?

Sajnos, ez a világ kimaradt. Csak On Sai fanfictionöket olvastam, ami nagyon jó élmény volt. Izgalmas látni, mit csinálnak a szereplőkkel, vagy hogyan folytatnák a sztorit.

16. Melyek azok a könyvek, amiket egy leendő írónak ajánlott elolvasni?

Legyen nyitott mindenre, előítélet nélkül. Nem csak a különböző szórakoztató zsánereket jó olvasni, hanem izgalmas kaland a klasszikus és kortárs irodalom, a versek, a szakkönyvek… sőt, akár egy iskolai házirend is. Amennyire látom, legalább ezer elolvasott könyv kell egy szélesebb látókörhöz, és egy stabil szókincs kialakulásához. Ó, és természetesen legyen benne az On Sai összes. Rögtön két példányt érdemes otthon tartani, egyet, ami kincsként őrzünk, hogy legyen szellemi túlélőkészletünk zombitámadás után is, és egyet, amit újra és újra előveszünk olvasni… Lehetőleg rongyosra…J
Köszönöm az interjút <3

 

2017. augusztus 23., szerda

Hogyan írjunk slágerlistás könyvet?


Egy jó sláger lehet a könyved alapja?

Nézzük meg!

A dal rengeteg féle lehet (pop, rock, chillout, longue, swing, jazz, klasszikus, rap, stb), ahogy a regényünk is ezerféle zsánerbe, alzsánerbe tartozhat. Ahhoz, hogy tudjuk, mit jelent a zsáner jelentése, nem szabad elhinnünk, hogy van az epika és azon belül a regény… és ennyi. A zsánerek ezerfélék lehetnek, melyeket az író alakít ki annak függvényében, milyen történetet ír (pl: űropera, urban fantasy, romantikus, ifjúsági, stb, valamint ezek keveredése). Így ebből a szempontból a dalok és a könyvek hasonlítanak.

Pl: Klasszikusság

Vivaldi >> E.M. Forster regények

De emellett Forster regényeiben nem csak az a poén, hogy „klasszikusak” és a múltban játszódnak (Vivaldi sem mai csirke, sőt…), ezért ebben is hasonlóság fedezhető fel. Forster regényeiben megfigyelhető a romantika, így már hozzá tudunk kapcsolni egy romantikus számot is >> Love me like you do

Vegyük másik példának a Varázsfuvolát. Rengeteg hangszer, énekhang, szereplő. És mégis zenei. Tehát a sok hangszer a zenében valójában a szókincs az író könyvében. Amennyi szót, metaforát, hasonlatot, szinesztéziát ismerünk, annyival lesz több hangszer a művünkben. Gondoljunk csak bele. Jó is egy zongorára írt darab, de manapság már rengetegen játszanak ezen a hangszeren. Mi benne a pláne? Vagy alkossunk valami egyedit a zongorán (azaz kevés szókinccsel, és inkább a dramaturgiára vagy a karakterekre helyezzük a hangsúlyt a leírások helyett), vagy járjunk be ismeretlen utakat. Ezt sok olvasással lehet megtenni.

De egy sikerdal mire alapoz? Beválhat ez a módszer a könyveknél is?

Hallgassunk meg egymás után pár sikerdalt, és keressük meg a hasonlóságot!

pl: Shape of you > Crying in the club > The gratest (Sia)

Már az elején felfedezhető, hogy ugyanazzal a lendülettel indít, a hirtelen felindulás (magyarán pittyegés, ami a modern kor egyik hangszere, ha úgy vesszük), ez regényben egy jó erős prológusnak felel meg. Megteremti a hangulatot, és fontos, hogy fülbemászó legyen. A regény esetében itt nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit evett a főszereplőnk tegnap délelőtt.

Aztán nyugalmasabb rész következik, és elkezdődik az ének. A pittyegés átadja a helyét a női/férfi előadó hangjának. Lírikusabb, néha lassabb is, hisz ez csak felvezetés, és akaratlanul is eléri, hogy a hallgató kíváncsi legyen a refrénre. Nem mutat sokat magából, de arra figyelmeztet a zene a háttérben (az aláfestés), hogy itt atomjó refrén lesz, és érdemes kivárni.

Regénynél nem így szoktunk kezdeni. Ugye van az alap: bevezetés + tárgyalás + befejezés

Gimnáziumban már: előkészítés (expozíció) + bonyodalom + cselekmény kibontakozása + tetőpont + megoldás

A dal esetében ez így nézne ki: expozíció + cselekmény kibontakozása + bonyodalom (refrén) + bonyodalom kibontakozása (2. vsz) + bonyodalom újból + második bonyodalom kibontakozása + csavar (új irány, lassabb a refrénnél) + tetőpont (és néha lelassít a végén, és ott a megoldás, de a dalok gyakran lejátsszák a végső refrént, és ott el is hal a szám. És ha belegondolunk, ez jóval több, mint a regény felépítésénél, pedig az 300 oldal, ez meg csak 3 perc. Itt egy szemléltető ábra:

  


 

Regényből és dalból is annyi van, mint a tenger. Ezért nem szabad tucattal előállni, különben a kutyának sem fog kelleni. Vegyünk például egy erős slágert függetlenül a véleményünktől:

Despacito

Gitárpengetéssel indítunk (ugyanúgy tücc-tücc felütésnek számít, mert pengetős hangszer, csak természetes kivitelezésben).

Aztán az énekes átveszi a vezetést, de a zene tovább szól a háttérben, és ha megfigyeljük, ismétlődik, mint a napok a regényben. A Nap felkel és lemegy.

Majd jön a refrénre való rávezetés (itt az alapváltás jelzi)

És a refrén… deszpááászííítóóóóóóó

Ha megfigyeljük, megragadja a figyelmet, egyszerű, és a fél világ ezt az egy szót tudja az egész dalból (én még ezen kívül tudom a fávoríítót :D)

A refrénnek vége van, de nem jön az a második rész, viszont ismét az ének (hát… inkább beszéd) veszi át az alap főszerepét, és ebből a tekintetből ez a lényeg. Szóval itt is folyamatos csavarnak lehetünk a tanúi. Mintha a refrén nem tette volna lehetővé, hogy még egyszer megismétlődjön az első rész.

Ismét rávezetés a refrénre, de már úgy, hogy tudjuk, mi a refrén, amit várunk. Szóval az alaphangulat megvan. Azzal már nincs gond. Csak azt kell elérni, hogy az emberek még egyszer meghallgassák a refrént. Erre is rá kell venni őket.

Deszpáááászíííítóóóó

Aztán lassul a zene, és az alap ismét a háttérbe húzódik. Mintha más lenne a teljes hangszerelés. Ez lenne a dal fő változópontja. Mert az oké, hogy kétszer még talán meghallgatják az emberek ugyanazt, de háromszor biztos nem fogják. Rámondanák, hogy ez a dal monoton. Egy könyvre, hogy unalmas.

Ezután a kis közjáték után nincs refrénre vezetés, hanem egyből berobban a Deszpááászííítóóó. Megfigyeltétek, hogy az ének és a hangszerelés is teljes készültségen mozog? Először visszafogott, ismerkedős a hangzás, másodszor már kicsit energikusabb, de még így is bennünk van az érzés, hogy és még? A végső refrén pedig szerintem hangosabb is, mint a legelső. Sok ilyen marketingfogás létezik. Elhisszük, hogy az utolsó refrén különlegesebb az eddigieknél, holott ugyanaz, mint az első kettő, csak „hallvány” trükköt alkalmaznak (nem látvány, hanem hallvány… értitek… na, ez nem volt jó vicc). Egy írónak sem árt néha meghallgatnia egy slágert, és akár egy egész dalra alapoznia egy egész történetet. Én mindig ezt csinálom. Semmi baj nincs azzal, ha rongyosra hallgatunk egy számot. De persze nem azt mondom, hogy annyi elég lesz, hogy párszor meghallgatod, lefordítod a szöveget magyarra, a dal címe lesz a te történetedé is (mert miért ne), a dal mondanivalóját pedig szabadon alkalmazhatod. Nem. Ez eredetiségi szabály! Nem lehet.

Gondold ki a történeted, egy A4-es oldalban írd le, nagyjából miről fog szólni, és a történet hangulatához kapcsolj egy dalt, ne fordítva. Ha például a regényed a játszóházban töltött gyerekévekről fog szólni, ne a Rekviem egy álomért zenéjét akard hozzáerőltetni! De egy nyári bulis novellához már igazán odafér a Despacito. Szóval azért ésszerűen.

A régi szabályokat még nem kell felbontani ahhoz, hogy egy hangulatában a történetedhez illő dalt használsz alapnak. Megmaradhatsz a bevezetés-tárgy-befejezés típusnál is, de segít, hogy a hangulat átitassa az egész történetedet. A dalokban is ezt szeretjük, nem? Hogy hatnak ránk. Az érvágós számoktól például úgy érezhetjük, nem vagyunk egyedül a szomorúságunkkal, míg egy slágerre táncolni is lehet. És ez lenne a lényeg. Nem számít, hogy 3 perc vagy 300 oldal. Az érzésnek át kell jönnie. És ehhez nem árt tudnia egy írónak, hogy mennyi minden a rendelkezésére áll.

 

 

 

2017. augusztus 8., kedd

Interjú Kolozs Kitti Annával, a Hópelyhek a válladon borítótervezőjével

Képtalálat a következőre: hópelyhek a válladon

1.      Mi ösztönzött arra, hogy részt vegyél a borítótervező pályázaton?

Kíváncsi voltam, hogy hogyan zajlik le egy ilyen verseny, és ki szerettem volna magam próbálni, hogy képes vagyok-e a többi tervezővel lépést tartani. Talán még az is, hogy talán elkerülhet egy tervem a kiadóhoz, és ahogy mindenki mást, engem is vonzott az, hogy netalántán nyerhetek az adott pályázaton.

 

2.      Hogy reagáltál, mikor megtudtad, hogy a tiéd lett a "kiválasztott"?

Az elején fel sem fogtam, hogy Szurovecz Kitti mit írt nekem Messengeren. Aztán amikor a tudatomig is eljutott, hogy én nyertem, egyszerűen olyan boldoggá és energikussá váltam, hogy aludni alig tudtam. Elmondhatom, hogy az életem egyik legjobb napja volt. 😊

 

3.      A barátok/családod tudja, hogy borítótervezéssel foglalkozol? Mit szólnak hozzá?

Igen, tudják. A családom annyira nem foglalkozik vele, édesanyám az, akinek néha megmutattok egy-egy tervet. Neki sem tetszik minden borítótervem, de pont ezért mutatom meg neki, mert kell a kritika. Egy barátnőm van, akinek elszoktam küldeni a terveimet, mert ő róla tudom, hogy ő kegyetlen őszinteséggel mondja el a véleményét egy adott borítóról és nekem erre van szükségem.

 

4.      Miért pont ilyen borítót készítettél?

Ez csak az egyik borító volt, amit Kittinek készítettem, de végül ez tetszett meg neki. Ezt a tervet azért készítettem, mert Kitti sűrűn megemlítette, hogy a Hópelyhek a válladon nem egy boldog történet. Ezért gondoltam a hidegszínű kesztyűre a majdnem megfagyott hólepte szívre, ami úgy néz ki, mintha valaki átszeretné nyújtani a kedvesének. A hideg havasháttér sem kelt szerintem annyira boldog képet az emberekben. Összeségében pedig még is. csak egy szép borító született, legalábbis szerintem. 😊

 

5.      Milyen programmal dolgozol? Beavatnál minket a munkafolyamatba?

Természetesen. Semmi komplikált programot nem használok. A facebookon keresztül elérhető Pizap programot veszem igénybe és emellett az ACDSee Pro képszerkesztőt. Ez meglepő lehet, de van úgy, hogy egy adott tervet a Powerpointtal készítek el.
Nálam az első lépés elképzelni egy adott tervet és ahhoz megtalálni a megfelelő képeket, ha ez nem sikerül és van rá mód, akkor saját fotót készítek. Aztán jön a szerkesztés rész és az az adott képtől függ, hogy melyik programot használom. Végül jön a cím kiválasztása, ami ugyanolyan fontos, mint bármi más, az író vagy írónő neve sem maradhat le egy adott tervről. Én így állok neki egy adott borítóterv elkészítéséhez.
😊

 

6.      Ez a foglalkozásod, vagy csak hobbiból tervezel?

Hobbiból tervezek, de örülnék, ha ez lehetne a munkám. Ez olyan foglalkozás lenne, amit valóban élveznék és jól érezném magam benne. Most a BGE-n tanulok Marketingkommunikáció szakon, hogy többet tanuljak ezzel kapcsolatban.

 

7.      A tervezés mellett milyen hobbijaid vannak?

Lehet, hogy kézenfekvő, de nem biztos, de imádok olvasni. Oly annyira, hogy azokat a könyveket, amik nem elérhetőek itthon azokat angolul vagy németül olvasom. Emellett még hobbi szinten írok, de szerintem az meg is marad ezen a szinten.

 

8.      Mikor és hogyan kezdtél el tervezni? Csak borítókat szoktál vagy másokat is?

A gimnáziumban kezdtem el tervezni. Amikor az egyik osztálytársam honlapját megkaptam, hogy szerkeszem meg neki. Havonta új és friss fejléceket alkottam és üdvözlő képeket és még, amit kért az oldalra. Régeben mást is terveztem, de manapság inkább már borítóképekkel foglalkozom, még saját magam számára sem szoktam nagyon képeket szerkeszteni.

 

9.      Honnan szerzel inspirációt a tervezéshez?

Nagyon sok minden tud nekem inspirációként szolgálni. Volt úgy, hogy elég volt a könyv címe, hogy megihlessen engem. Az is segít, ha sikerül a fülszöveget vagy egy kis részletet elolvasni az adott könyvhöz. Volt olyan is, hogy egy kép, amit véletlenszerűen találtam az ihletet meg, hogy ez tökéletes lenne borítótervnek. Néha valóban minden a véletlenen és a szerencsén múlik.

 

10.  És végül mit tanácsolnál azoknak, akik szintén tervezésre akarják adni a fejüket?

Hogy tegyék meg, vágjanak bele! Soha nem lehet tudni, hogy épp az ő elképzelésük az, ami tetszik egy írónak vagy magának a kiadónak. A tervezést meg lehet tanulni és pályázatról-pályázatra jobbá lehet válni, ezt saját magamon is megtapasztalom. Ha valaki nem is annyira jól használja a képszerkesztőket az sem baj, ha van szépérzéke és meglátja egy képbe a csodát, a kiadó a finomításokat eltudja végezni. Az soha ne legyen visszatartó erő, hogy: de én nem tudok ilyen programokat használni. Mert nem is kell az, ami számít a fantázia és a kellő lelkesedés én legalábbis így gondolom. 😊

 

2017. augusztus 6., vasárnap

Írók kérdőíve

Milyen műfajban szoktál írni (novella, vers, regény, blog stb.)?
Regény leginkább, de bármi igazából.

Milyen zsánerekben és témákban szoktál írni? 
Fanatasy, disztópia, romantikus, ifjúsági, lélektani :)

Mióta írsz? Van már kiadott műved? 

Gyerekkoromtól fogva írok, de kiadott művem még nincs. Viszont nagyon szeretném a saját könyvemet a kezemben tartani, ez az álmom (meg az, hogy az a könyv minőségi legyen)


Melyik volt a legelső írásod?
Egy mese valami hídról és tündérekről... nem tudom, hány éves voltam, és miről szólt, csak ennyi maradt meg a fejemben.
 
Miért írsz?
Mert eléggé magamnak való vagyok, rengeteget elmélkedek, és szeretek történeteket szövögetni. Valahogy úgy érzem, Isten ezt ajándékozta nekem :D

Hogyan találsz időt az írásra?
A tanulás rovására. Bevallom, egész eddigi életemben megfelelése kényszer hajtott, és nem csak az írás területén. Kitűnő akartam lenni. Alsóban sikerült is, de akkor még könnyebb volt...
Harmadikban romlottak a jegyeim, mert minden másnap rosszul lettem az iskolában, és folyamatos kivizsgálások vártak rám. A fél évemet wc-n töltöttem. Aztán iskolát váltottam, és csak beilleszkedni akartam, nem nagyon írtam. A fogalmazást (rendes tantárgy volt) imádtam. Aztán gimiben nagy volt a lemaradásom matekból, ezért erre ment el a 9-edik. Tavaly alig volt időm írni. Leginkább este és lyikasórákban szoktam. Idén nem tudom, hogy lesz, mert nyakamon az érettségi.
Mikor és hol szeretsz a legjobban írni?
A szabadban vagy a szobámban a füzetemmel. Bizony, a szememet kikészíti a gép fénye, és laptopom sincs, szóval maradt ez... aztán majd bemásolom a kéziratokat, az gyorsabban megy. De még így is megterhelő. Az időpont mindegy, csak ne 21 óra után. Olyankor már olvasni sem tudok.

 
Mit szoktál enni vagy inni írás közben?
Cukorproblémáim vannak, ezért nem ehetek akkor és azt, amit akarok, a mennyiségről pedig ne is beszéljünk. Egy light szörp jéggel nyáron, télen pedig forrócsoki cukor nélkül. Ősszel és tavasszal pedig a jól bevált steviás tea <3 (nem filteres!)

Van íráshoz használt dallistád?
Mindig, ami jön. Rongyosra hallgatok egy számot, aztán jöhet a következő. Ha épp nincs semmi, beteszek egy kis háttérzenét (relax music, chillout, mixek), és lazulááááás


Mit gondol a családod, baráti köröd arról, hogy írsz?
Mindenki tudja, de csak apának mutattam meg eddig néhány írásomat, mert ő elég penge irodalomból, és minden kis stilisztikai hibámra felhívja a figyelmet. Nagyon szigorú, mert annyi könyvet olvasott, amennyit szerintem sokan nem. Egyébként az iskolában véletlenül derült ki. Egyik "kedves" ismerősöm rátalált egy HP fanfic blogomra, és elkezdett gúnyolódni rajtam a barátaival. Szóval vannak itt nem túl kellemes emlékek, nem mindenki van elragadtatva attól, amit csinálok.
A másik véglet pedig a baráti köröm:
Mikor megtudták, hogy írok, eldöntötték, ők is írni fognak. Ez magában jó, de utána őket senki nem cseszegette, és sokkal népszerűbbé vált az írásuk, mint az enyéim bármikor. Pedig néhányan be sem fejezték az övéket... szóval ilyenkor visszasüllyedek a depresszióba, amiért mindenki sokkal jobb nálam, pedig csak vállat vontak, én meg évek óta ezt csinálom.

Az alkotás melyik részét szereted a legjobban?
Azt, mikor befejezek egy regényt. Nincs annál jobb érzés, mintha gyereked született volna :D És persze a kezdet, mikor tele vagyok ötletekkel, és csak kapkodom a fejem, hogy is kezdjek neki :3

Az alkotás melyik része jelenti számodra a legnagyobb kihívást?
Az ellenőrzés. Néha nem veszem észre a saját hibáimat, és olyankor külső segítséget kell kérnem. Olyankor az jár a fejemben, nehogy baromi nagy hülyeséget írjak!!! Meg amikor pár hónap múlva észreveszem a rengeteg hibát az írásaimban, és elgondolkodok, hogy lehettem ekkora barom, hogy mindezt leírtam??


Milyen eszközökkel és mire szoktál írni?
Nem tudok papírra írni, zavar, hogy nem lehet rendesen javítani. Csak gépen dolgozom. Próbáltam az írós progikat, de idegesítettek. Jegyzet nélkül állok neki, de a regények közepén elkezdem írni, hogy addig melyik szereplő hány oldalt kapott, hogy egyensúlyban legyenek. Néha szalvétára felfirkantom egy űrhajó alaprajzát, vagy épp egy nemesi házat, de általában mindent fejben tartok.

Hogyan lépsz túl az írói válságon?
Nekem olyan nincs. Elkezdek írni valami mást, és ha épp kedvem van, visszatérek az előzőhöz :)
Hogyan motiválod magad az írásra?
Hogy milyen jó érzés lesz, ha befejezem, és talán még könyv is lehet belőle.

Kik azok a szerzők, akik legjobban inspirálnak téged íróként?
Magyarok közül Leiner Laura (egy egész birodalmat épített fel), és On Sai (nagyon csodálom a személyiségét).
Külföldiek közül Sarah J Maas (a cselekményszövés királynője), Rowling (mert kitartó volt, és a sok elutasítás ellenére berobbant a köztudatba) és Katya Millay (elsőkönyvesként sikeres lett).
"Oldschool" írók közül Szabó Magda (az Abigél nem ismer határokat)

Melyik könyvek inspirálnak téged íróként?
Üvegtrón, Bábel, Szerelemre castingolva, Édes Anna, Abigél, Késtél, Apa, randizhatok egy lovaggal?, Forbidden, ACOTAR

Mi a legjobb írói tanács, amit valaha kaptál?
Nincs tökéletes!


Milyen céljaid vannak idén az írással kapcsolatban?
Fejlődni, fejlődni, majd kiadni :)

Köszi a kérdőívet, Daremo <3

2017. augusztus 2., szerda

Interjú Szirmay Ágnessel (Szerelemre castingolva)


1. Honnan jött a könyv ötlete? Van egy olyan érzésem, hogy egy magyar sorozat inspirálta (legalábbis nekem megfordult a fejemben, mikor olvastam), lehet tudni a részleteket? :))
 
1.       Tizennyolc éve, a sorozat kezdeteitől dolgozom a Barátok közt-ben, mint dramaturg és forgatókönyvíró. Már nagyon régen szerettem volna egy saját, eredeti történetet elmesélő könyvet is írni, és mikor jött a lehetőség, hogy írhatok egy ifjúsági regényt, arra gondoltam, hogy arról kellene írnom, amit jól ismerek: a napi tévés sorozatok világáról. Engem a mai napig szórakoztat és időnként meglep ez a világ, ebből gondoltam, hogy esetleg az olvasóknak is érdekes lehet.

2. Van kedvenc szereplőd a könyvből? (nekem egyértelműen Bence *-*) Vannak hasonlóságok a könyv szereplői és néhány ismerősöd jellme között? Vagy nem valós személyekről mintáztad őket?

2.       Az én kedvencem Viru, az elbeszélő. Valószínűleg azért, mert ő igazából én vagyok. Mármint épp ilyen lettem volna, ha tizenhat éves koromban bekerülök egy szappanoperába szereplőnek. Bár ez velem nehezen fordulhatott volna elő, mert azért Viru egy ideális én: sokkal bátrabb és okosabb is nálam. Hamarabb átlátja a helyzeteket, mint annak idején én. De nagyon bírom Dét is, Bencét is, Lucát is, sőt, Dzsenit is. Robit csak azért nem, mert őt a legnehezebb írni: közepesen jó kamaszfiúhumorban nem vagyok túl erős. De egyiküket sem mintáztam egy az egyben valós személyekről. A stáb tagjainak esetében már jóval nehezebb dolgom volt: ott azért sok tulajdonságnak, szokásnak, szóhasználatnak egyértelműen megvan az eredetije, bár nagyon igyekeztem úgy összekeverni ezeket is, hogy egyik szereplőt se vehesse magára egy az egyben senki, és ne bántódhasson meg miatta.

3. Mikor érkezik a folytatás? Nem bírom kivárni, mi lesz a szereplőkkel!!!

3.       A folytatást nagy erőkkel írom, remélhetőleg még szeptemberben megjelenhet.
 
4. Hány részesre tervezed a sorozatot? Van ennek a számnak valamilyen különösebb oka, vagy csak így alakult?

4.       Egyelőre három részt tervezünk a kiadóval együtt. És azért, mert az általam előre megtervezett történetmennyiség ekkora terjedelembe fér éppen bele.
 
5. A borító elképesztően gyönyörű, a te ötleted volt, hogy így nézzen ki, vagy sok ember keze benne van a háttérmunkálatokban?

5.       A borító nem az én ötletem volt, egy Hegyi Péter nevű grafikus tervezte, és mikor megláttuk a szerkesztőmmel, mi is nagyon megörültünk neki. A színeit különösen imádom!
 
6. Egy könyv kiadása hosszú és bonyolult folyamat. El tudnád mesélni, milyen utat járt meg a könyv a kézirat állapottól a kézbe fogható könyvig? Mi minden volt szükséges ahhoz, hogy kiadott könyvvé váljon a Szerelemre castingolva?

6.       Az én történetem ezzel a könyvvel nem egészen tipikus. Úgy kezdődött, hogy a férjem is író, a Magvető kiadó szerzője, ahol Péczely Dóra kapta szerkesztésre a könyveit. Innen ismerem Dórát. De a sors úgy hozta, hogy a nagyobbik lányom tizenhét éves korában nyert egy díjat (Petri-díj), ami azzal járt, hogy a Magvető kiadó megjelentette az első verseskötetét. És ennek a verseskötetnek (Kemény Lili: Madaram, 2011.) a szerkesztője szintén Dóra lett. Aztán őt megkereste a Pozsonyi Pagony nevű gyerekkönyvkiadó, hogy nem csinálna-e egy ifjúsági (14+-os korosztálynak való) könyvkiadót. Dóra elvállalta, és megkérdezte néhány ismerősét, főleg fiatalokat, hogy nem írnának-e igazi, kortárs ifjúsági regényt az új kiadónak. Így tette fel a kérdést az én két lányomnak is, akik közül a kisebbik, az akkor tizennyolc éves Zsófi úgy döntött, hogy ő bizony belevág. És három hónap alatt megírta a regényét, ami az első szerelemről és két fura barátságról szól három kamasz között. Ez a könyv 2014-ben jelent meg a szinte vadonatúj Tilos az Á kiadónál, az a címe, hogy Én még sosem. Az egyik kötetbemutatón Dórával szóba elegyedtünk, és elviccelődtünk azon, hogy a családom három tagjának volt eddig a szerkesztője, nem akarok-e írni én is egy ifjúsági regényt, hogy mind a négyen fent legyünk Dóra listáján. Hazamentem, átgondoltam, és írtam Dórának, hogy üljünk le, beszéljük meg egy határidőt. Megbeszéltük, megírtam, Dóra elolvasta, megszerkesztette és megírta hozzá a fülszöveget, a grafikus elolvasta, megtervezte a borítót, a tördelőszerkesztő és a korrektor pedig gondozta a szöveget, mielőtt a nyomda kinyomta. És onnantól már a boltokba is került.

7. Mikor kezdtél írni? És honnan jött az ötlet, hogy könyveket szeretnél kiadni? (mert ha jól sejtem, ez a könyv nem az első kiadott műved)

7.       Amióta írni tudok, azóta szeretnék könyveket írni, de nem volt hozzá elég akaraterőm. Ez az első önálló könyvem, bár voltak előzményei. Annak idején próbálkoztunk a Barátok közt történeteit könyvben is megjelentetni, meg is jelent négy kötet, azok közül egyet én írtam: Berényi Kata naplóját. És műfordítóként is jegyzek egy könyvet: egy Michal Vieweg nevű cseh író önéletrajzi ihletésű regényét fordítottam magyarra, az a címe, hogy Varázsos évek pórázon. De ha Péczely Dóra nem kínálja fel nekem tálcán ezt a lehetőséget, valószínűleg soha nem vágtam volna bele egy önálló regénybe.

8. Van írói példaképed? Aki inspirál az írásra, akitől a "mesterséget" tanultad, és akinek a könyvei nagy hatással vannak rád?
8.       Rengeteg dolgot tanultam rengeteg írótól, elég össze-vissza. De az egyes számú példaképem a saját lányom: ahogy Zsófi nekiült, és vasfegyelemmel megírta a saját regényét, és addig gyúrta a szöveget, amíg egy hihetetlen, érzékeny, eredeti, finom, vicces és eleven regény nem született belőle, az teljesen lenyűgözött. És hát igen, az a gondolat is belém fészkelte magát, hogy ha ezt a saját gyerekem meg tudja csinálni, én sem adhatom fel. Bár én sokkal lustább vagyok nála.

9. Van kedvenc jeleneted a könyvből? (nekem egyértelműen az, mikor kiderül az igazság Bencéről)

9.       A kedvenc jelenetem talán a második casting, mikor Viru összeköti magát Bencével, és leül vele a földre. De nagyon élveztem ugyanennek a jelenetnek a forgatását is, amikor Raposnyák előhúzza az alternatív végű jelenetet. (Annyit elmondok a következő kötetből, hogy ez a bizonyos jelenet abban is benne lesz…)

10. Mit tanácsolnál azoknak, akik írók szeretnének lenni?

10.   A legfontosabb tanácsom: olvasni, olvasni, olvasni. És nehéz könyveket. Igazi irodalmat. Klasszikus és kortárs műveket is. Verseket tömegével. Ja, és persze minél több élményt szerezni közben, hogy legyen miről írni. Aztán már csak fegyelmezetten le kel ülni, és nem állni fel, míg készen nincsen.

2017. július 29., szombat

50 kérdéses book tag

Sziasztok! Ma ezt az 50 kérdéses book tagot fogom kitölteni. :)
 

1. Melyik szereplőnek van a legjobb stílusa?

Huh, már az elején egy nehéz kérdés. Azt hiszem, Manon Blackbeak és Bellatrix Lestrange versengenek az első helyért. A lényeg, hogy mind2 badass, és egyedi stílusa van.



2. A könyves szerelme(i)d?


Mennyit lehet felsorolni? :D
Na, jó xd
 Aric Domīnija (Halál), Barnabé Maluri (Sutyi), Clancy Gray, Derek Souza, Dhiren, Dominic Wyatt, Dorian Havilliard, Éjúr, Elec O'Rourke, Gage Mack, Gavriel Duval, Kishan, Kiss Szabolcs (Szasza), Kósza, Lochan Whitely, Matthew Mat Zero Matto, Nagy Márk, Noah Shaw, Perselus Piton, Rafi, Réti Bence, Rhysand, Rowan Whitethorn, Sirius Black, Trent Emerson, Valek
Ennyi elég? :DDDD


3. Valaha szeretett szereplő, akit mostanában kezdtél megutálni?


Ömh... Voldemort. Régen még szerettem a stílusát, de mostanában egyenesen gyűlölöm xd És ha már itt tartunk, Draco Malfoy és Piton sorsa is ez, valamint Folt (Csitt, csitt) is kiesett az élmezőnyből sajnos.


4. Legnagyobb/leghosszabb könyv a polcodon?


Sarah J Maas - Árnyak királynője ;) (800+ oldal)


5. A legnehezebb könyv a polcodon?


Eva Braun elsüllyedt élete (életveszélyes, ha a fejedre esik xd)


6. Vannak könyves posztereid?


Hát HP plakátom 2 is van Belláról, de az filmes, szóval szerintem nem számít.
De van egy "Looking for my Rhysand in a world full of Tamlins" poszterem, egy "Manon can stand under my umbrella", egy "Rattle the stars" és egy tigris átkás :)


7. Vannak könyves ékszereid?


Naná :D egy éhezők viadalás nyaklánc, HP időnyerő, horcrux nyaklánc, egy aranycikesz, unikornisvér nyaklánc (ne kérdezzétek xddd), és szeretnék egy Forbidden karkötőt is <3


8. OTP*-d? (*OTP ~ One True Paring, avagy a tökéletes páros, olyanok, akik egyébként nem alkotnak egy párt, de a rajongó szemében tökéletes párosításnak tűnnek. Szóval fanok kedvencei együtt.)


Alina + Éjúr (Árnyék és csont)


9. Kedvenc könyvsorozatod?


Üvegtrón


10. Kedvenc filmadaptáció-betétdalod?

Ja hogy film? Hmm... Harry Potter theme song :D és a double trouble


11. Egy könyv/történet, aminél azt kívánod, hogy bárcsak folytatódna?


Húú... őőő... Mentsük meg Júliát! <3


12. Kedvenc egykötetes könyv?


Bábel, Forbidden, Apa, randizhatok egy lovaggal?, Hopeless (NEM A REMÉNYVESZTETT!!!), Nyugalom tengere, Papírhattyú, Kegyelem, Csodák ideje, Álom két keréken, Hol lehet Noel?, A karácsonyi doboz, Eve&Adam, Sugar, Tükörjég
Elég ennyi? Vagy folytassam? xd


13. Mióta olvasol?


Már tizenévesen is olvastam, de akkor inkább klasszikusokat (Shakespeare, E.M. Forster) és történelmi könyveket (Eva Braun elsüllyedt élete), a tiniregényekre kevesebb mint egy éve tértem rá, azelőtt csak párat olvastam közülük (tudom, ez általában fordítva szokott lenni). De gyerekként olvasok meséket, és még most is imádom őket (Disney tündérek, Andersen <3)


14. Melyik Roxforti házba tartozol?


Hát hangulattól függ. Vagy Griffendél vagy Mardekár vagy Hugrabug. Egyedül Hollóhát nem.


15. Mit keresel egy könyvben?


Na, igen. A rettegett kérdés. Molyon is gyakran megkapom, amikor egymás után van, hogy 5 könyvet is kiosztok.
Azért valamit tisztázzunk! Én nem troll vagyok! Igen, vannak olyan könyvek, melyek nem tetszettek (a legtöbb sajnos), de direkt van egy Tetszett polcom, nehogy elfeledkezzem azokról, amiket imádtam. És nem csak 1-2 könyv szerepel ezen a listán.
De akkor:
1. Írópalántaként nem szerethetek mindent. Ez nálam alapszabály. Ha rossz a könyv, elmondom, mi rossz benne. De ez nem úgy működik, hogy... jaj, nincs kedvem ezt olvasni (vagy lusta vagyok), és inkább adok neki fél csillagot, és kalap. Nem. Azért értékelem le, hogy okuljak belőle, és én ne kövessem el ezeket később. Pl: rossz karakterábrázolás, logikátlan cselekményvezetés, stb. Ezek mind hibák, és ha csak simán olvasnék, el is tekinthetnék tőlük, de így nem fogok. Nem azért, mert én hű de mindent tudok. Egyáltalán nem. Ha mindent tudnék, lenne kiadott könyvem ugyebár. De láttam olyan molyokat, akik azt írták egy könyvre, hogy nem tetszett nekik, erre 4,5 csillag. Mi a bánat??? Ha egy könyv rossz, nem érdemel több csillagot, én úgy vagyok vele. Kell a határ minden ember életében, hogy tudja, mi számít számára jónak és rossznak.
2. Ezért nem kérek recenziót.
Szegény kiadó odaadja nekem a példányt, én meg húzzam le a könyvet? Nem, ehhez nincs pofám. Ami tetszett, megveszem, amúgy marad a könyvtár. De azért sem fogok jobb értékelést írni, hogy valakinek most ezzel hízelegjek, ha épp magyar szerzőről van szó. Az olvasás nem ismer írót is kiadót.


16. Kedvenc idézeted?

"Nem érzed, milyen nagyszerű, hogy mindenre és mindenkire hatással vagy egyszerűen azzal, hogy létezel?" (Zsarát)


17. Kedvenc író(nő)d?


Sarah J Maas


18. Kedvenc borítód?


A Shatter me sorozat borítói <3


19. Akciódús vagy Romantikus?


Romantikus. De cselekmény nélkül, mindenféle nyálas sztorit ugyanúgy 1 csillagra értékelek xd


20. Hova mész, ha valami szomorú történik az egyik könyvedben?


Felkelni is lusta vagyok xd zenét hallgatok


21. Mennyi ideig tart elolvasnod egy könyvet?


Változó. De tényleg. Nagyon. Néha 1 nap (500 oldal), néha 1 hét (300). Hangulat meg idő kérdése.


22. Mennyi ideig gyászolsz egy könyvet?


Az Árnyak királynőjét 1 hétig gyászoltam, a HP-t évekig. Én úgy gyászolok, hogy fanfictiont írok. xdd


23. Legkevésbé kedvenc könyved?


Sok van. Elég, ha megnézitek a molyos értékeléseimet. De talán a legrosszabb... hmmm.
Herbjørg Wassmo: Dina vagyok
Matthew Quick: Forgive Me, Leonard Peacock – Bocsáss meg, Leonard Peacock!
Sarwat Chadda: Az ördög csókja
Andrea Weaver: A fényhozó


24. Pozitív dolgok egy szereplőben?


Nem tudom értelmezni ezt a kérdést.


25. Negatív dolgok egy szereplőben?


Ahogyan az előzőt, ezt sem tudom hova tenni. Tényleg, egyszerűen nem tudom, mit kéne válaszolnom rá xd


26. Miért kezdtél el blogolni?


Eredetileg történetes blogot írtam (Hős a sötétben), be is fejeztem, de aztán kellett valami helyette, ezért kezdtem el ezt a blogot. A blogolást eleve pedig azért, mert ez is az írás egy fajtája.


27. Félelmetes könyv?


Hát igen, néha előfordul, hogy olyan rossz, hogy az már ijesztő. De gondolom, nem erre voltál kíváncsi xd


28. A legutóbbi könyv, ami
megsiratott?


Az ég a földig ér... gyönyörű volt... és szomorú...


29. A legutóbbi könyv, amit 5 csillagra értékeltél?



Leiner Laura - Késtél


30. Kedvenc könyvcímed?


Az eperszedő. A könyv nem tetszett, de a címe szerintem zseniális :D


31. A legutóbbi könyv, amit olvastál?


Veszlyes játék


32. Mit olvasol éppen?


Ne érints!


33. A legutóbbi filmadaptáció, amit láttál?


Coraline <3


34. Egy szereplő, akikkel mindig is beszélni akartál?


Nagy Márk (Bexi)... #Márker


35. Egy két író, akivel mindig is beszélni akartál?


Sarah J Maas és On Sai


36. Kedvenc olvasós nasi?


IR-es vagyok. Ami azt jelenti, hogy behatárolt időnként kell ennem, és nem mindegy, hogy mit. Ez nem rajtam múlik, szóval nem szoktam nasizni.
De régen a karamellás popcorn volt a kedvencem.


37. Egy könyves világ, amiben szívesen élnél?


A tigris küldetésében szerepelt egy varázshely. Na, ott élnék :D


38. Egy könyves világ, amiben NEM szívesen élnél?


A Legenda sorozat világát kihagynám.


39. A legutóbbi alkalom, amikor megszagoltál egy könyvet?


Mikor megvettem a Westendben a Bábelt <3


40. Furcsa veszekedések a könyvekben?


Előfordulnak. Most komolyan, erre mit kéne mondanom????


41. Kedvenc romantikus könyv?


Forbidden, Nyugalom tengere


42. Írsz?


Ja. (tömör válasz)


43. Kedvenc varázstárgy?


Időnyerő!!!


44. Quidditch posztod?


Szurkoló xdd


45. Egy zene, amiről egy könyv jut eszedbe?


Halsey: Castle = ACOTAR


46. Kedvenc könyves közösségi oldal?


Moly. (és nem a Goodreads :O )


47. Használod?


Nem, azért mondtam, mert nem is ismerem xd


48. Kedvenc Fandom?


Van magyar Üvegtrón csoport. Azt imádom.


49. Hány könyved van?


Pont annyi, hogy mindig megteljen a könyvespolcom.


50. Kit hívsz meg?


Barta Laura, Németh Barbi és Giger Velaska (vagy Valeska?:D), csak hogy ő is szenvedjen a kérdésekkel egy kicsit xd

2017. július 14., péntek

Ashley Carrigan interjú!

Arany pöttyös? Ezt az érzést keresem. fényképe.

1.      Mikor döntötted el, hogy író szeretnél lenni?

Mások ráhatására kezdtem el ezen gondolkozni, akik olvasták az írásaimat. Magamtól nem biztos, hogy eljutottam volna erre az elhatározásra. Nem szeretek szerepelni semmilyen módón.

Ez 2007-ben történt. Addigra volt hat készre írt regényem és elkezdtem a kiadókhoz küldözgetni a kéziratokat.

 

 

2.      Láttam, 15 könyved is megjelent már. Hogy tudsz időt szakítani az írásra a mindennapok mellett?

 

Esténként, éjjel, alvás helyett. Hétvégéken pirkadatig. Civil munka mellett nagyon kemény, elismerem, főleg ebben a tempóban és mennyiségben, ahogy én művelem ezt, de már olyan régóta csinálom, hogy hozzászoktam. Ha meg lehet azt szokni, hogy nem alszol. J

Szükségeltetik hozzá egy végtelenségig megértő és elfogadó család, vagy baráti kör.

 

 

3.      A korábbi könyveid a Publio Kiadónál jelentek meg. Miért döntöttél úgy, hogy jelentkezel az Aranymosásra?

 

 Időben ez fordított sorrendben történt. 2011-ben próbálkoztam az Aranymosáson. Nem jött be. Majd 2012-ben jelent meg az első könyvem a Publionál, Halál és Gloria címmel.
Aztán 2016 tavaszán a Könyvmolyképző megkeresett. Amikor huszonnégy órán belül két kiadótól kapsz ajánlatot, az valami fantasztikus érzés. Így jutottunk el az Árnyjátékos megjelenéséig.

 

 

4.      Olyan témában olvasol, amilyenben írsz is? Voltak már ihletadó könyvek a kezedben, vagy máshonnan merítettél inspirációt?

 

Igen, mostanában hasonló műfajú könyveket olvasok. Ifjabb éveimben nagyon sok sci-fit olvastam, imádtam és faltam a klasszikusokat is. Rengeteg ókorral és mitológiával kapcsolatos művet, de sorolhatnám még, mert színes a skála a ponyvától a paranormálisig. Az utóbbi időben sajnos kevés időm jut olvasásra az írás mellett.

Nem tudnék ihletadó könyvet említeni, mert saját kútfőből dolgozom. Inkább vizuális beállítottságú vagyok. Képek, esetleg zenék hozzák az ihletet.

Olyan már megesett többször, hogy egy elolvasott könyv után azt éreztem, én ezt nagyon máshogy írnám meg. Valójában azért kezdtem el írni a legelején, mert nem volt olyan témájú vagy hangulatú könyv a közelemben, amit olvastam volna, így én belefogtam a firkálásba.

A legelső ilyen kis irományom egy Star Wars fanfic volt 1982-ben. Az volt az első és utolsó alkalom, hogy fanfic.et írtam.

 

 

5.      Van a kiadott könyveid közül kedvenc köteted? Ha igen, melyik? Ha nem, miért nincs?

 

Melyik gyereked a kedvenced? Erre nincs jó válasz. Mindig az éppen aktuális készülő könyv a szívügyem. Jelenleg az Ikrek hava, amit most nyáron fejeztem be. Minden regényemet szeretem, hiszen én alkottam, én lélegeztem együtt a szereplőkkel, a sztorikkal. Az Igézőket emelném ki mégis, mert az valami nagyon új volt a szeretett vámpírsorozatom után és teljesen más világot nyitott meg előttem.

Az összes paranormális könyvembe belecsempészek egy találkozási pontot, ahol a többi regényből ismert szereplők útjai egy villanásra összefutnak. Így bizonyos értelemben összekapcsolom a történeteket, ha csak egy momentumra is.

 

 

 

6.      Van valami különleges írói rutinod? Hogyan születnek a regényeid?

 

Először van, hogy csak egyetlen jelenet, vagy párbeszéd villan be, egy szituáció. Utána nagyon gyorsan kattognak a helyükre a részletek a fejemben. A karakterek állnak fel előttem talán legkorábban. Némelyek nagyon is erőteljesen. Amikor már tudom, kikkel fogok együtt mesélni, kiknek a bőrébe bújok, onnan felgyorsul a folyamat. Aztán, ha készen van a történet gerince, jön a jegyzetelési időszak, ha szükséges, akkor kutatómunka. Amikor már tudom a fő irányvonalat, csak a nyitójelenetet kell kitalálnom. Sosem úgy kezdek neki, hogy lépésről-lépésre tudnám, mi fog történni. Meghagyom magamnak azt a lehetőséget és szabadságot, hogy menet közben alakuljanak a dolgok, akár a szereplők hangsúlyossága is. Ennyi játék kell bele. Ettől izgalmasabb az egész folyamat és arra sarkall, hogy kreatív legyek. Azt szokták mondani az olvasóim, hogy kiszámíthatatlan fordulatokat használok, ez pont ezért történhet így.

 

 

7.      Mivel elég tapasztalt vagy a kiadás terén, ezért megkérdezem: szerzői kiadás vagy hagyományos kiadók? Melyik áll közelebb hozzád és miért? Milyen előnyeik vannak és melyek a hátrányaik?

 

 

A hagyományos kiadói változatot még csak most kezdtem a KMK-val. Egyelőre kevés az összehasonlítási alapom. Egy év múlva tudnék értékelhető eredményt mondani. Mindenképpen meg akartam próbálni ezt az oldalt is. Más. Eddig tetszik.

A szerzői kiadás nagy szabadságot ad, míg a hagyományos kiadásnál levesznek sok terhet a válladról. Ki-ki maga kell, hogy megtalálja, ami neki fontosabb vagy megfelelőbb. Illetve, mire van anyagi lehetősége. Bővebben az utolsó válaszban.

 

 

8.      Milyen regényeket tervezel a jövőben megjelentetni/megírni?

 

Nagyon bízom benne, hogy a kiadó elfogadja az Ikrek hava című regényemet és ez lehet a következő. Szép felnőtt szerelmi történet.

Most kezdem el a legújabb munkámat. Kicsit szakítok a romantikával és paranormális regénybe kezdek bele, ami az én régi kedvenc terepem. Már most érzem, hogy nagyon be fog szippantani. Ezzel jó néhány hónapra lekötöm magam.

 

 

9.      Regényeken kívül írsz mást is? Verseket? Novellákat?

 

Nem. A verselés sosem ment nekem. Sosem tudtam keveset írni, így a novella sem jött szóba. Én csak teljes regényekben működöm.

 

 

10.  És végül: Mit tanácsolnál azoknak, akik szintén írók akarnak lenni, és szeretnék ők is kiadatni a regényüket, valamint fejlődni az írás területén?

 

Ezek csak az én javaslataim, de a tapasztalataim alapján a következőket tudom mondani:

Örök alapszabály: rengeteget olvasni. Nem csak mai felkapott könyveket, hanem klasszikusokat. Nehezeket is! Amiknek a nyelvezete ma már idegenül és cizelláltan hangozhat. Gyönyörűen csiszolhatja a szókincset és a kifejezésmódot.

 

Másik alapszabály: sokat írni. Bátran, érzelemmel!

Lehet tanulni az írást. Vannak ma már szuper íróműhelyek, képzések. Azonban az ihletet, a fantáziát és a tehetséget nem lehet tanulni.

 

Nagyon fontos a kitartás. Kevés önjelölt írónak adatik meg az azonnali diadalmenet. Ha elég elszánt vagy és tényleg komolyan gondolod, légy türelmes! Szükséged lesz rá.

 

Legyen önkritikád!

 

A kiadással kapcsolatosan azt mondanám, ha az átütő tehetségedre felfigyel egy hagyományos kiadó, mákod van. Akkor is alaposan készülj fel és ismerd meg jól a feltételeket!

Mielőtt döntést hozol, hogy saját kezedbe veszed a műved sorsát és szerzői kiadásra adod a fejed, vagy akármilyen szerződést aláírsz, nagyon járj utána mindennek! Ne csak a kiválasztott kiadó ajánlatát olvasd el! Keress meg olyan írókat, akik már ott publikáltak és kérdezd őket a tapasztalataikról, kérj tőlük bátran gyakorlati tanácsokat!

 

Tarts össze a többi veled kortárs írókkal! Ne a riválisodnak tekintsd őket, mert remek barátságok alakulhatnak ki és sokat segíthettek egymásnak. Arról nem is beszélve, hogy ők megértenek téged, hiszen ugyanaz a belső tűz hajtja őket is, mint téged. Az írás szenvedélye.

 

 

Végül: Légy kedves! J Az nem árthat.